http://www.lottotipp.hu/Default.aspx
Statisztika és valóság (04/07/2004 12:15:12 http://www.freeweb.hu/lottoanalizis/tartalom.html)
Tisztán a valószínüségszámítás és a statisztika elveire támaszkodva a következõ valószínüségi mutatókat kapjuk:
Minden szám húzásának a valószínüsége 1 a 18 húzáshoz, vagyis átlagosan minden szám 18 hetente kerül kihúzásra. Ha ez igaz lenne, akkor viszonylag könnyen lehetne csökkenteni a húzásban részt vevõ számok halmazát, hiszen az összes olyan számot, amit az elmúlt 18 hét során már kihúztak, egyszerüen kitörölhetnénk a halmazból. Az elméleti valószínüségtõl eltérõen (bár nem nagyságrendekkel eltérõen) azonban úgy tünik, mintha a húzások során lennének kedvezményezett számok, amiknek a húzására többször kerül sor, és lennének kevésbé kedvezményezettek, amik ritkábban kerülnek sorra.
Az eltérés nem nagy, hiszen a legritkábban húzott szám (a 63-as) átlagos gyakorisága 1 / 23 (vagyis átlag 23 hetente húzzák), míg a leggyakoribb szám ( a 77-es) átlag gyakorisága 1 / 15 hét (vagyis átlag 15 hetente húzzák). Ekkora eltérés még nem jelent statisztikai valószínütlenséget, ám az már elgondolkodtató, hogy a gyakorisági pozicióját (mint kevésbé gyakori és nagyon gyakori szám) gyakorlatilag mind a két szám megõrizte 1957 óta. Márpedig ez azt jelenti, hogy nem valamilyen átmeneti jelenségrõl van szó. Ráadásul mindez igaz valamennyi számra, nem csupán erre a kettõre.
Ha mondjuk az összes eddigi húzást 100-as csoportokra bontjuk (tehát az elsõ csoportba az 1.-100. húzások tartoznak, a másodikba a 101.-200. húzások és így tovább) akkor azt tapasztaljuk, hogy az egyes számok egy rövid idõszak után elfoglalták azt a gyakorisági pozíciójukat, ahol ma is tartózkodnak, vagy legfeljebb egy keveset mozdultak valamelyik irányba, de egyetlen egy olyan számot sem találunk, ami a legalacsonyabb gyakorisági szintbõl a legmagasabba váltott volna. Ha megnézzük a számok gyakorisági grafikonját, akkor kaotikusan ugráló tüskék helyett meglepõ simaságot kapunk.
Hogy mi az oka, hogy a számok nagyjából megtartják a gyakoriságukat, azt nehezen lehet megmagyarázni, leginkább arra gondolhatunk, hogy a teljes eseménytérhez képest még túl kis szelet valósult meg ahhoz, hogy a számok gyakorisága azonossá, vagy közel azonossá váljon (ennek 240 millió hét -vagyis nagyjából 4,7 millió év- múlva mindenképpen meg kell történnie). Ezzel el is juttottunk annak magyarázatához, hogy miért nem lehet egyértelmüen ráhúzni a valószínüségszámítási képleteket az egymást követõ sorsolásokra. Amíg nagy léptékkel vizsgálunk folyamatokat, jó eséllyel jósolhatók az események, de a részletek alakulása kaotikusnak tünik (hasonlóan az idõjáráshoz: akár 10 évre elõre meg tudjuk jósolni, hogy a téli hónapok hüvösebbek lesznek mint a nyáriak, de amint a napi hõmérséklet ingadozásra próbálunk jóslatokat tenni, máris komoly problémába ütközünk).
A részletek kaotizmusa ellenére a valószínüségi elemzés tényleg jól közelít a valósághoz, ezért lássunk néhány olyan adatot, ami (legalábbis hozzávetõleg) a valóságban is megállja a helyét:
- Minden számnak 18 húzásonként van nagy esélye, hogy a sorsolásban szerepeljen. A számok valódi, éppen aktuális esély listája itt található.
- Minden számpár (például 5;25 vagy 8;72 vagy bármi más) esélye 1 / 400 vagyis átlag 400 húzásonként fordul elõ. A teljes eseménytere 109 736, vagyis minden számpár a teljes eseménytér 0,2497 %-át teszi ki. A számpárok részletes adatai itt találhatók.
———————————————————————————————————————————–
Esélykalkuláció intervallum statisztika alapján (http://www.matrixlotto.hu/Htm_oldalak/InterStatiaszt.htm)
Egy variáció esélyét sokféle jellegzetesség alapján lehet megítélni, páros páratlan számok vagy csak kis illetve csak nagy számok, számvégzödések stb. Egy ilyen szempont lehet pl a variáció szóródásának a mértéke. Ahhoz, hogy a lottón telitalálatunk lgyen, először is pontosan el kell találnunk a nyerő szóródás mértékét, vagyis hogy X től meddig variáljuk a számokat. Erre lehet azt válaszolni, hogy ez csak a véletlenen múlik. Azért nem egészen mert ha átnézzük az eddigi sorsolások eredményeit, akkor kiderül hogy, statisztika alapján lehet ebből a szempontból határt húzni variációk esélyei között. Ha ez alapján megnézzünk egy X + 20 belüli 5 lottó variációt, de nem a legszélsőségesebbek közül, 3, 5, 6, 7, 9, hanem pl. 8 – 13 – 16 – 21 – 27 vagy 28 – 29 – 34 – 37 – 46 a lehetőségek között ilyet is, találunk nem is keveset. Azonban ha megnézzük az ilyen típusú variációk előfordulásának a statisztikai esélyét. akkor kiderül, hogy a gyakorlatban, ezekre három-négy évente egyszer ha számíthatunk, nagyon ritka jelenség. A statisztika szerint ötös lottó esetében az utobbi 1000 sorsolásnál ami kb 19 év, nos ez alatt csak 6 alkalommal lett volna lehetőségünk ezekkel a telitalálatra. Meggondolandó hogy érdemes-e az ilyen szélsőséges és ritka variációkkal foglalkozni.
Hogy milyen is az esélyes variáció szóródása azt az eddigi húzások alapján lehet behatárolni. Az alábbiakban ez az egyszerű megoldás, amelynek segítségével az intervallum alapján szelektálhatunk a variációk között. Az alábbi statisztika 2007 52 héttől visszamenőleg 100 húzás alapján mutatja, hogy 5/90 lottó esetében milyen szórásban kerültek elő a számok. A felső sor az intervallumot mutatja, az alsó számok pedig hogy hány alkalommal húztak ebben az intervallumban
Amint látható, 28- ig 0%, 29-45 alig 16%, és ami igazán jelentős, a sorsolások 80%-a 45-81-ig terjedő sávban szóródik, és 81 felett minimális az előfordulás. Ha a statisztikát figyelembe vesszük, akkor az X+30 szűkebb intervallumban készített variációkkal 2 évente 1 vagy 2 alkalommal van csak esélyünk a telitalálatra.
De ha fele-fele 1- 45 és 45-90 közötti esélyeket nézzük, akkor is kb. 1:5 a különbség, ami elég jelentős. Ez azt jelenti, hogy a 45 feletti szórású variációknak a gyakorisága 5-ször nagyobb, ez az esélyeink gyakoriságát is meghatározza, tehát ha nyerni akarunk akkor ezt is érdemes figyelembe venni. Ha kevésnek tartjuk ezt az időtávot és hosszabb időtávról készítünk statisztikát ezek az arányok akkor sem változnak jelentős mértékben. Azonban ez csak egy lehetőség a sok más egyéb közül, de lényeges, mert ha nyerni szeretnénk ebben a játékban, ahhoz előbb pontosan el kell találnunk a nyerő intervallumot.
Ehhez ad segítséget ez a statisztika.
Az ilyen szűkszórású variációknak az az érdekessége, hogy ilyenekkel, olyan helyen letet találkozni ahol ezeket esélynövelő megoldásként ajánlják számunkra. Aki már találkozott találatgaranciás variációkkal az interneten, vagy találatgaranciás esélynövelő könyvel, azok láthatták hogy ezekbe miien sok a sorsolási gyakorlatoknál sokkal szűkebb intervallumban variált kombinációval lehet találkozni. Hogy itt mi az igazság döntsék el önök egy kis részletezés után!